Miért drágult meg az operatív memória? Okok és jóslatok
Az operatív memória ára drasztikusan emelkedett, az AI és adatközpontok igényei miatt jelentős hiány alakult ki a piacon.
Míg 2022 őszéig a piac viszonylag nyugodt és kiszámítható volt, a helyzet 2022 végétől megváltozott, amikor elkezdődött az AI-verseny. A legnagyobb technológiai óriások, mint a Microsoft, Google vagy OpenAI, tömegesen kezdtek adatközpontokat építeni és hosszú távra lefoglalták a számítási kapacitásokat. Ez szinte azonnal megnövelte a szerverprocesszorok és a legkorszerűbb memóriatípusok – például a HBM és DDR5 – iránti keresletet, amelyek azóta is ellátási szűkösségét okozzák.
Ezek a változások kezdetben alig érintették a fogyasztói piacot, de 2025-re az AI technológia már nem csak kísérleti szinten működött, hanem robbanásszerűen nőtt a memória iránti kereslet a technológiai nagyvállalatok részéről. Ennek következtében a gyártók egyre inkább az adatközpontokat szolgáló termelési vonalakra fókuszálnak, háttérbe szorítva a fogyasztói elektronikai memóriák gyártását.
A memória árak emelkedését részben az okozza, hogy a piacon csökken az elérhető kapacitás – a Samsung, SK Hynix és Micron gyártók a nagy fogyasztói igények miatt egyre inkább az AI-irányú termelés felé irányítják kapacitásaikat. A szerverekben használatos HBM memória előállítása bonyolultabb és költségesebb, mint a hagyományos DRAM-é, ezért ezek gyártása kevesebb chippet eredményez azonos termelési gyártmányon. Ez az átcsoportosítás a fogyasztói piac memóriakínálatának szűküléséhez vezet.
Emellett a korábbi DDR4 és LPDDR4 szabványok gyártása is csökken, ami további áremelkedést és hiányt okoz még az elavult platformokon is. A piac közel 90%-át három cég uralja, ráadásul nagy kereslet mellett nincs motiváció a volumen drasztikus növelésére.
Az NVIDIA szerepe is kiemelkedő, hiszen ők az AI-gyorsítók egyik legnagyobb memóriafelhasználói, és forgalmuk 2025-ben ugrásszerűen nőtt, tovább erősítve a globális memóriahiányt. Az NVIDIA emellett áttért a korszerű LPDDR memóriákra, melyeket korábban inkább mobileszközökben használtak, így a gyártás egyre inkább az AI igényeihez igazodik.
Az árak legviharosabb emelkedése a PC-s memória szektorban történt: 2025 ősze és vége között a legnépszerűbb RAM modulok átlagára 252%-kal nőtt. Például a Kingston FURY Beast RGB memória 285%-kal drágult, míg a TeamGroup T‑Create Expert több mint 380%-kal. A költségvetés-barát modellek is elérhetetlenül drágává váltak, a korábban 90 euró alatti modulok ára 300 euró fölé emelkedett.
Az okostelefon-piacon is érhető ez az áremelkedési nyomás: az új telefonok memóriakapacitását csökkentik, hogy mérsékeljék az árakat. Ez átlagosan 16 GB-ról 12 GB-ra, majd az alsóbb kategóriákban 8 GB-ra csökkenhet – miközben a telefonok átlagára mégis nő és a szállítások csökkennek.
Az ilyen trendek miatt várható, hogy a fogyasztók 2026 elején komoly árnövekedéssel szembesülnek az elektronikai cikkek piacán. Ugyan egyes márkák, például a Xiaomi, is készülnek részben árkorrekcióval ellensúlyozni a piaci hatásokat, az alapprobléma magasabb árakban fog testet ölteni.
A videokártyák szintén nehéz helyzetbe kerülnek, a dráguló memória miatt AMD és NVIDIA meghatározott középkategóriás és alsókategóriás modellek gyártását mérlegelik, vagy a memóriakapacitás csökkentését. Ennek következtében ezek a modellek ritkábbá vagy drágábbá válhatnak, míg a prémium változatok növelhetik piaci részesedésüket. Az RTX 5000 Super széria frissítése is késik a memóriahiány miatt.
Nem csak a számítógépek és okostelefonok, hanem a játékkonzolok, okostelevíziók, egytáblás számítógépek és autós elektronikák is egyre inkább érezik a drága memória hatását, ami végső soron a végfelhasználók szempontjából is magasabb árakat jelent.
Oroszországban a memóriaszállítások 2022 után jelentősen visszaestek, különösen a Samsung és SK Hynix termékei esetében. A globális áremelkedés tovább súlyosbította a helyzetet, a 2025 őszi hónapokban többszörös áremelkedést tapasztaltak az operatív memória árakban. Például egy 32 GB-os G.Skill Aegis csomag ára októberről decemberre közel ötszörösére, a 64 GB-os Kingston FURY Impact pedig több mint négyszeresére nőtt.
A szakértők szerint a memóriahiány legalább 2026 végéig megmarad, mivel Ázsiában ugyan épülnek új gyártósorok, de ezek csak évek múlva érhetik el teljes kapacitásukat. Jelenleg az AI- és adatközponti igények jelentik a legfontosabb termelési prioritást.
A jövőben ezért a DRAM árak tovább emelkedhetnek, és a 2027-2028-as évekig várható a helyzet lassú javulása, így számítógépek, telefonok, konzolok és egyéb okoseszközök ára még sokáig nőhet. Mindezt az AI fejlődése és piacra törése hajtja, ami fontosabb lett a fogyasztói elektronika árainál.
Vannak ugyan feltételezések arról, hogy egy úgynevezett AI-lufi kipukkanhat, ami a vártnál alacsonyabb megtérülést és csökkenő keresletet hozhat, és így mérsékelheti a memóriaárakat. Ezt a nézetet képviseli például Jared Bernstein, egykori Fehér Házi gazdasági tanácsadó, míg Sundar Pichai, a Google vezetője is nyitott az AI-piaci korrekció lehetőségére. Ezzel szemben Jensen Huang, az NVIDIA vezérigazgatója nem tartja érvényesnek a „lufi” elméletet, ő egy teljesen más folyamatot lát.
Az, hogy érezhető-e már nálunk az operatív memória drágulása és hiánya, a mindennapokban is bőven megjelenik, és érdemes megosztani tapasztalatainkat.
Cikk megosztása
Forrás: https://lifehacker.ru
Eredeti cikk olvasása