Az MI alapjaiban változtatja meg a munkánkat, mondja az I...
Az IE Egyetemen kiemelt figyelmet fordítanak a hagyományos kézművességre, miközben alkalmazkodnak a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekhez – mondja David Goodman, az IE Építészeti és Dizájniskola dékánja. A Dezeen School Shows:...
A Dezeen School Shows: Designing the Future programsorozatban azt vizsgáljuk, milyen változások zajlanak jelenleg a dizájn és építészet képzésében a felsőoktatásban. Fókuszban, hogy a tananyag miként igazodik az iparág új kihívásaihoz.
Goodmannel arról beszélgettünk, milyen hatással van az MI megjelenése a tervezésre és építészetre, hogyan kerül a fenntarthatóság a képzés középpontjába, valamint miként fejleszthetők a kurzusok a mai társadalmi és politikai kérdések megoldására.
Ruby Betts: Hogyan változott a dizájnoktatás az elmúlt tíz évben?
David Goodman: Intézményünkben egyre inkább a fenntartható és igazságos világ építésében betöltött kritikus szerepére koncentrálunk a dizájnoktatásnak. Nem vagyunk egyedül ezzel a megközelítéssel. A jó dizájn ma már nem luxus vagy választható dolog, hanem alapkövetelmény.
Jelentős, hogy hallgatóink egyre inkább az egész rendszert szem előtt tartó tervezés iránt érdeklődnek, legyen szó épületről, termékről vagy ruházatról. Azok a programok, amelyek ezt a nagyobb célt helyezik előtérbe, sikeresnek bizonyulnak.
Elég csak kinézni az ablakon vagy megnyitni a híreket: rendkívül nehéz időket élünk. Érthető, hogy a dizájn iránt vonzódó emberek a kreativitásukat ezeknek a kihívásoknak a megoldására szeretnék fordítani.
Ruby Betts: Milyen új készségeket tanítanak a hallgatóknak?
David Goodman: A kritikus gondolkodás mindig is alapvető volt, és továbbra is az. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a kézművességre – arra, hogy a diákok ténylegesen tudják, hogyan készítenek el valamit.
Ez a fizikai készség a virtuális térben is lényeges. Fontos, hogy a tervezők, építészek és várostervezők pontosan értsék, hogyan áll össze a végtermék. Ez nem elvont megközelítés.
Különösen izgalmas látni, amikor a legmodernebb gyártási technológiák találkoznak a hagyományos kézműves módszerekkel. Nálunk egyik megközelítést sem fogadjuk el kritikátlanul, mindig átgondoljuk, kérdéseket teszünk fel.
Az elmúlt öt-tíz év azt mutatta, hogy a hagyományos és a kortárs eljárások ötvözése rendkívül eredményes lehet, különösen a fenntarthatóság szempontjából.
Ruby Betts: Vannak olyan készségek, amelyeket most több vagy kevesebb hangsúllyal tanítanak az előző évekhez képest?
David Goodman: Bár diákjaink sokféle szoftvert ismernek, nem feltétlenül szükséges, hogy ezt az órarendben formalizáltan tanítsuk. Hatékonyabb módjai is vannak az idő kihasználásának, mint pusztán a szoftverek oktatása.
Ruby Betts: Milyen hatást tapasztalnak jelenleg az MI megjelenése?
David Goodman: Még túl korai egyértelmű következtetést levonni. Rengeteg kísérletet látunk, az forradalmi ötletektől az egészen apró, jelentéktelen alkalmazásokig, és persze sok találgatást és aggodalmat a jövővel kapcsolatban.
Az MI semmiképp sem hagyja érintetlenül a munkamódszereket és az alkotás folyamatát. Az első eufória lecsengése után valószínűleg egy fokozatos, ám fontos átalakulás bontakozik ki a tervezés területén.
Több kreatív iparágra kiterjedő programot fejlesztünk, mert úgy gondoljuk, hogy ezek az ágazatok különösen alkalmasak küldetésünk teljesítésére: az emberi kreativitás erejének megmozgatására egy fenntarthatóbb, igazságosabb és szebb világ megteremtése érdekében.
Ez a világ lehet fizikai, virtuális vagy hibrid – mindenképpen azt tartjuk fontosnak, hogy a tervezők munkája ehhez a célhoz kapcsolódjon.
Ruby Betts: Milyen társadalmi, politikai vagy környezeti témák iránt érdeklődnek a hallgatók?
David Goodman: Akárcsak a tanáraink, a diákjaink is mélyen foglalkoztatja bolygónk jövője és a rá gyakorolt emberi hatás.
Ezen felül sokakat vonz a hagyományos kézműves technikák és anyagok újrafelfedezése, újragondolása. Ez talán a változékonyság és bizonytalanság idején az állandóság, a gyökerek keresésének jelensége.
Hallgatóink tervezőipari skálán dolgoznak, kezdve egy ruha apró részletétől egészen egy egész város komplex problémáiig.
Jelenleg biotextileket fejlesztenek a divattervezéshez, hogy csökkentsék a csomagolás környezeti terhelését, építenek életnagyságú faépítészeti prototípusokat, és olyan ingatlanfejlesztési módszereket alakítanak ki, amelyek elősegítik a madridi városi térség fenntartható növekedését.
Ruby Betts: Vannak új kurzusok, amiket mostanában vezettek be?
David Goodman: Az első évfolyam divattervező alapszakos hallgatói tavaly nyáron fejezték be tanulmányaikat, idén szeptemberben indult a belsőépítészeti mesterképzésünk is. Emellett új Master kurzust indítunk, mely az immerszív élmények és XR (kiterjesztett valóság) tervezésére fókuszál.
Ruby Betts: Milyen változásokat lát az építészeti és dizájnoktatás jövőjében?
David Goodman: Sajnos nem látom előre a jövőt, de biztató számomra, hogy ma rengeteg energia irányul régi alkotási módok újragondolására.
Remélem, ez a szemlélet tovább él, és idővel egyre több új, maradandó, egyben jobb és emberközelibb világot szolgáló alkotás születik majd.
Dezeen School Shows: Designing the Future
Ez a cikk a Dezeen School Shows: Designing the Future sorozat része, amely a dizájn- és építészképzés aktuális átalakulásait mutatja be interjúkon keresztül.