A világ legnagyobb adatközpont-cégének vezérigazgatója me...
Adaire Fox-Martin pontosan érti a nagy tech vállalatok igényeit. Mielőtt tavaly az Equinix vezérigazgatója lett, amely a Fortune 500-as listán az 446. helyen áll, magas rangú pozíciókat töltött be a...
Az interjút szerkesztettük és tömörítettük az érthetőség kedvéért.
Legutóbb éppen az új pozíciójának kezdetén beszélgettünk.
Hihetetlenül tanulságos év áll mögöttem, és rájöttem, hogy erre a munkára nincs kész útmutató. Korábbi tapasztalataimat viszem magammal, amikor a jövőt formáló döntéseket hozom. Kidolgoztunk egy stratégiát, amelyet tíz egyszerű szóban fogalmaztunk meg. Az első, hogy „merjünk bátrabban építeni”. Ezzel fogjuk megtervezni és felépíteni azt az infrastruktúrát, amely az egész digitális gazdaság alapját képezi.
A stratégiánk második eleme a „okosabb megoldás”. Ez arról szól, hogyan tudjuk leegyszerűsíteni a hálózatok és architektúrák összetettségét, ami a titkos összetevőnk, és elérhetővé tenni ügyfeleink számára, így az Equinix a kényelmes megoldássá válik. A harmadik pillér pedig a „jobb kiszolgálás”. Míg a legtöbb adatközpontnak csupán öt-hat ügyfele van, nekünk több mint 10 000 vállalati partnerünk.
És mik a további négy szó?
Alapvető fontosságú a „működtessük egyszerűbben” elv is, ami bár könnyen hangzik, de nagyon nehéz megvalósítani. A cél, hogy kiiktassuk a bonyolultságot, áttekintsük rendszereinket és folyamataikat. Végül pedig a „nőjünk együtt” szemlélet, ami azt jelenti, hogy ügyfeleink sikerére bontjuk le munkatársaink fejlődését, üzletünket közösen építjük.
Jelentős változás ez?
Az Equinix már 27 éve jelen van ezen a piacon, így hosszú távú szereplőnek számítunk. Az elkövetkező öt évben annyi kapacitást tervezünk hozzáadni, amennyit az elmúlt 27 év alatt összesen. Ez hatalmas beruházás számunkra.
Hol helyezkedik el az adatközpontok ökoszisztémájában?
Általános tévhit, hogy az adatközpontok egy homogén tömeg, pedig négy kategóriáról beszélhetünk, melyek mindegyike más jellegzetességeket visel magán. Vannak a hiperméretű, a felhőszolgáltatók által épített központok; aztán a nagyobb bérleménynek épülő, jellemzően mesterséges intelligencia tréningekhez használt adatközpontok; a nagyvállalati saját adatközpontok és végül a kolokációs adatközpontok, amelyek közé az Equinix is tartozik.
Miért előnyös ez a pozíció?
Talán úgy érdemes elképzelni minket, mint egy repülőtér üzemeltetőjét. Mi gondoskodunk a kifutópályákról és az épületekről, amelyeket bérbe adunk légitársaságoknak, ügyfeleinknek. A mi feladatunk, hogy a csomagokat – vagyis az adatokat – egyik helyről a másikra juttassuk el. Az internet repülőtere vagyunk, ahol a különböző „járatok” együtt működnek, sőt, versengés helyett összekapcsolódnak az ügyfeleink.
Hogyan szolgáljátok ki az AI-számításokat?
Mind a tanítási (training), mind a használati (inference) fázisban kínálunk megoldásokat. Például egy gyógyszeripari cég nálunk privát környezetben képezheti ki modelljeit, hiszen szigorú szabályozás és szellemi tulajdonvédelem miatt ezt itt kell végezniük. A tréning az, amikor a modellt tanítják, az inference pedig az, amikor az így megszerzett tudást alkalmazzák.
Mi a helyzet az energiafelhasználással?
Minden adatközpontnak megvannak a saját energiaszükségletei, és szerepük van a helyi gazdaság támogatásában is. Most egy energiaválság közepén vagyunk, amelynek egyik megjelenési formája az adatközpontoknak egyre növekvő áramfogyasztása, miközben az egész világ fokozatosan elektromos alapokra helyezi az életét. Ez ütközéshez vezet, de nem lehetetlen kihívás – együttműködés, innováció és idő szükséges a megoldáshoz.
Mik a várakozásaid a közeljövőre?
2028-ig még bőségesen el tudjuk látni adatokkal ügyfeleinket, a szükséges áramot is biztosítjuk. Az azt követő években viszont megjelennek az új energiatechnológiák, például a helyi áramtermelés, az okos hálózat és a kis moduláris atomreaktorok lehetőségei. A szabályozók is szigorítani fognak, például a felhasznált energia mennyiségének garantált megvásárlásával. Fontos, hogy a nagy fogyasztók méltányos díjat fizessenek, hogy a kisebb villanyfelhasználók ne sérüljenek.
Mik a legnagyobb kihívások az adatközpontok építésénél?
A beszállítói láncban vannak kérdések, például tarifák és szállítási akadályok, de ezek rövidtávon nem okoznak fennakadást. A munkaerőhiány viszont komoly tényező, hiszen sokféle szakmunkásra – vízvezetékszerelőkre, mérnökökre, hegesztőkre – is szükség van az építkezések és a karbantartás során.
Az új, AI-hoz épülő komplex létesítmények nagyobbak, mint a korábbiak?
Hiperskálás partnereink számára az xScale nevű vegyes vállalaton keresztül biztosítunk adatközpontokat, amelyeket kifejezetten az ő igényeikre építünk. Ezeket általában nem a saját mérlegünkön tartjuk, mert ilyen beruházások rendkívül tőkeigényesek. Már 15 ilyen központ működik világszerte.
Mi az, amit szerinted a legtöbben alulbecsülnek az üzleti modelljükből?
Az Equinix hálózati összeköttetései. Bár fizikailag az adatközpontok láthatók, a valódi érték a bennük működő kapcsolatokban rejlik. Három fő terület van: egyrészt vállalatok közötti összeköttetések, központjaink 72%-a a világ kereskedési platformjainak ad otthont, így nagyon alacsony késleltetéssel tudnak egymással kommunikálni. Másrészt a felhőalapú szolgáltatások, ügyfeleink 35%-a innen közvetlenül csatlakozik a felhőkhöz. Harmadrészt a helyválasztás: városok szívében vagyunk, ahol az emberek élnek és dolgoznak, így mint az internet metró éle, összekapcsoljuk a felhőt a felhasználókhoz legközelebb lévő végpontokkal.
Rajtuk kívül tudja a közönség értékelni az adatközpontok szerepét a mindennapokban?
Sok országban kritikus infrastruktúrának számítunk, bizonyos államokban az USA-ban is, bár szövetségi szinten nem egységes ez a besorolás. Az internet legfontosabb szolgáltatásainak 95%-a átmegy az Equinix rendszerein. Ha ma Zoomon voltál vagy streameltél, rendelhettél Uber-t, vagy jegyet vettél vonatra, nagy eséllyel a mi szolgáltatásunkat használtad valamilyen formában.
Milyen trendeket láttok ügyfeleitek körében?
Sok vállalat most lép át az AI kísérletezési fázisából a tényleges alkalmazásba. Ez sok új kihívást hoz, nemcsak üzleti, hanem adatvagyon-kezelési és felügyeleti szempontból is, különösen a szigorúan szabályozott iparágakban.
Ez lehet az oka, hogy egyes cégek még nem használják széles körben az AI-t?
Pontosan. Még azok is, akik élen járnak, most próbálják biztosítani az átjárhatóságot, a nyomon követhetőséget és a felelősségvállalást. Hiszen az AI automatizálja az emberi munkafolyamatokat, és kell egy megbízható irányítási rendszer minden érintett számára.
Hogyan kezelitek a közösségek ellenállását a hatalmas adatközpontok építésével szemben?
Fontos számunkra, hogy megmutassuk, milyen pozitív hatásai lehetnek egy adatközpontnak egy helyi közösség számára. Már az építkezés megkezdésekor szoros kapcsolatba lépünk a lakókkal. A beruházás munkahelyeket teremt, különösen az építési fázisban, illetve jelentős adóbevételekkel járhelyi szinten. Emellett helyben toborzunk munkatársakat, és örömmel támogatjuk azokat az oktatási programokat, amelyek karriert kínálnak a fiataloknak műszaki területen.
Beszélnek az emberek egyre gyakrabban az energia- és vízfogyasztásról?
Igen, és mi is ezt tartjuk a bolygónk életének alapvető részének. Elsőként kezdtünk el nyilvánosan beszámolni vízfelhasználásunkról. Törekszünk arra, hogy az energiafelhasználásunk a lehető leghatékonyabb legyen, ami már ipari szabvány lett.
Mi a helyzet a vízzel?
A vízhasználat eddig kevésbé került reflektorfénybe, de most dolgozunk az iparági szabványok kidolgozásán. A jövőben az adatközpontok inkább folyadékhűtést használnak majd, ami zárt körfolyamatú, így újra és újra felhasználnak ugyanannyi vizet a chipek hűtésére, ami fenntarthatóbb megoldás.
A nagy tech cégek mind arra törekednek, hogy a modellek kisebbek és hatékonyabbak legyenek, miközben sok kicsi, egymás mellett működő adatközpontot építenének. Ez számotokra előnyös lehet?
Úgy gondoljuk, hogy az inference, vagyis az AI használati fázisának piaca, a hálózattal együtt számolva, a felhőszolgáltatásoktól elkülönítve több mint 250 milliárd dolláros piac. 2029-re az inference piaca kétszer akkora lesz, mint a tanítási piac. Ezért alapozzuk üzletünket erre a lehetőségre.
A tréninget egy központi AI-ként, az inference-t pedig egy elosztott, interaktív élményként lehet elképzelni, amely akár eszközökön, hangon vagy üvegen jelenik meg, és más ügynökök segítségével több helyről gyűjti az adatokat. Éppen ezért nagyon gondosan választjuk ki, hol építkezünk.
Ahogy említetted, az Equinix vezérigazgatójává majdnem másfél éve léptél. Hol tartasz most az induláshoz képest?
Úgy érzem, még úton vagyok, nem a célban, de a megfelelő irányba haladunk. Bízom benne, hogy egyedülálló összeállítása van a szolgáltatásainknak – a városi elhelyezkedés, a hálózati kapcsolatok, és a titkos recept – így készen állunk a nagy színpadra. Az Európában tapasztalható energiaproblémák valósak, országok, például Írország, ideiglenesen leállították az adatközpont építéseket, hogy átgondolják a továbblépést. Ezek megoldhatók, csak idő, együttműködés és innováció kell hozzá.
Mi a véleményed a szabályozói környezetről, amely folyamatosan változik?
Sok zavaró tényező van, de igyekszem az irányíthatóra fókuszálni, és kitartani saját, helyes úton. Vállalatunknak komoly fenntarthatósági céljai vannak: 2030-ra karbonsemlegességet, 2040-re pedig nettó zéró kibocsátást szeretnénk elérni. Ehhez folyamatosan fejlesztünk és innoválunk.
Nemcsak hiszünk abban, hogy a technológia és az innováció tekinthető jó környezetvédelmi gazdálkodás mellett is létezhet, de ügyfeleinktől is várják tőlünk az ebben való átláthatóságot és beszámolókat.
Sok a kérdés azzal kapcsolatban, hogy mit hoz az AI, de az is fontos, hol zajlik mindez. Mi vagyunk az AI „holja". Fizikai kábelek, óceán alatti vezetékek hálóznak körülöttünk, és mi az internet történelmének élő tanúi vagyunk, az első adatközpontunktól napjainkig. Nem gondoltam volna, hogy egy olyan vállalatnál dolgozom majd, ahol egyszerre 56 építkezés zajlik világszerte.
Cikk megosztása
Forrás: https://fortune.com
Eredeti cikk olvasása